Izsákfa története

A soros beépítésű, utcás, szalagtelkes faluképet mutató, a központtól elég távoli városrész környéke már a korai időktől lakott volt. A Guta-dűlőben késő bronzkori raktárkészletre bukkantak. Római kori villa falait találták meg a Dercóna-dűlúben, amelynek terrazzós padozata, falfreskói, apszisos fürdőmedencéje volt. A középkori falu a 14-15. században alakult ki a mellette fekvő Bokod határában. Nevét alapítójáról vagy tulajdonosáról kaphatta. Először 1435-ben említették (Isakfalua), de 1516-ban leírt neve érdekesebb (Isaakfalwa al nom Kys Bokod), mert utal arra, hogy Bokodnál később jött létre. Az 1698-ban leírt Sághfa valőszínűleg elhallásból hasonlít csak a közeli Ság (Alsóság) nevére. 1873-ig Izsákfalva-ként szerepelt, de akkortól a rövidült Izsákfa változat lett hivatalos.

Földjei többnyire egytelkes nemesek tulajdonát képezték, de története során mindig volt itt egy-két nevesebb családnak is birtoka. Ilyenek voltak a 16. században a Choronok, majd később a medgyesi Somogyinak, akik közül Somogyi János (+1809) Zala megye főispánja I. Ferenc király udvari tanácsosaként és alkancellárként 1806-ban grófi címet kapott. 1921-ben a Somogyi család kihalásával, itt lévő birtokaikat a pannonhalmi főapátság örökölte. 1584-ben adott Rudolf király Márky János helyettes nádornak vámszedési jogot a Kódó-patak hídjának felépítése fejében. Izsákfát sem kerülték el a török-kori pusztítások, 1571-ben elhagyott faluként írták össze, 1606-ban Bocskai katonái kvártélyoztak itt, de valószínű, hogy nem maradtak ki at 1646-os és 1683-as portyázásból sem. A falu déli részén a Kódó-patak fölötti dombon állt izsákfai Márky János zalai alispán kastélya a 16. században. Az oklevelek 1542-ben említik először. A Bocskai-felkelés idején hajdúkat szállásoltak el benne. Később Nádasdy Tamás tulajdonába került. 1607-ben Kerecsényi Bálint egerszegi vajda, Hees Pál lenti várkapitány és már végvári katonák feldúlták és kifosztották az izsákfai kastélyt. Az ügy korabeli visszhangját jelzi, hogy II. Mátyás 1618. évi 30. törvénycikkelye a kastély pusztulásával foglalkozik, magadva Nádasdynak a megtorlás jogát.

A falu csak 1890-ben lett önálló plébánia, 1698-ben Nemeskocs, majd 1758-ban már Alsóság leányegyháza volt. A Nepomuki Szent János római katolikus templom-ot 1798 és 1803 között építették klasszicista stílusban. Bejárata mellett találhatók a település I. és II. világháborús áldozatainak nevét megörökítő emléktáblák. A karzaton a Somogyi család címerét helyezték el. Története során többször átépítették. 1876-ben új tetőt, 1885-ben új toronysisakot kapott. 1906-ban készítették orgonáját. Utolsó nagy javítására 1992-ben került sor. Oltárképe Nepomuki Szent János mártírhalálát ábrázolja. A mai kép egy 1850-ben készült másolat (Éder Bécs), mert az eredeti a nedvességtől tönkrement. A Somogyi-kúria az 1720-as években készült földszintes épület, amelyben ma óvodai konyha, könyvtár és öltöző működik.

Izsákfán született Savany József a híres betyár, 1841. szeptember 12-én az alsósági templomban keresztelték meg, és állítólagos szülői háza ma is áll a templom közelében.