Kemenessömjén
története
600 lakosú, többutcás,
szalagtelkes község, határában tekintélyes
területű szőlőheggyel. Első írásbeli említése
Semyen néven (1280). Eredete a Simeon név magyar
változatához, a Semjénhez köthető. Birtokosai az Osl
nembeli Ostffyak és leszármazottaik, a Zichyek és
Vidosok voltak. A 16-17. században területet szereztek
itt az enyingi Törökök, később pedig a pápai
Esterházyak is. Mellettük több, főleg helybeli
köznemesi családnak is voltak birtokai. Közülük ki
kell emelni Berzsenyi Dánielt, aki 1798-tól 1803-ig
élt itt. Emlékét őrzi az egykori présháza mellett
felállított emlékkő, amely annak a vén
cseresznyefának a helyén áll, ahol több versét is
írta. A présházban múzeumot rendeztek be. Egykori
lakóháza helyén emléktábla látható, a község
főutcájában pedig szobrot állítottak tiszteletére.
A falu a 16-17. században többször is kénytelen volt
a töröknek hódolni, különösen Pápa eleste után
került nehéz helyzetbe. 1939-1946 és 1982-1992-ig a
szomszédos Kemenesmihályfával egyesítve a
Sömjénmihályfa nevet viselte, de a lakosság
mindkétszer a különválás mellett döntött. A
helyi bortermelésről a 18. századtól vannak írásos
emlékek a Nemes-Kis-hegyen folyó szőlőtermesztés
értékes forrása az 1756 és 1826 közötti évek
hegyvám lajstroma. Kisboldogasszonynak szentelt római
katolikus temploma középkori eredetű. Először
1439-ben említették, amikor földesurai a pápához
búcsújogért folyamodtak. A 17. században elpusztult,
csak falai maradtak meg. Ezután az evangélikusok
felújították, de 1732-ben katonai erővel elvették
tőlük. 1785-86-ban püspöki segítséggel
újjáépítették. A mai homlokzatát 1892-ben kapta
(Pick Henrik, Kiscell). Az 1973-ban elvégzett kutatás
bizonyította középkori eredetét. A falakban
gótikus profilú részletekre bukkantak és az is
kiderült, hogy a toronynak eredetileg lőrésablakai
voltak. A Nyolcszögű, gúlasisakos tornya a homlokzaton
áll, szentélye egyenesen záródó. Hajója
kétboltszakaszos. Szűz Mária születését mutató
főoltárképét 1785-ben festette Dorfmeister István.
Az átfestett rossz állapotú képen a csecsemő
Márián kívül Szent Anna és Joachim is látható. A
18. századi szószék hangvetőjén Mózes szobrát
helyezték el. Evangélikus templom a 18. században
épült barokk stílusban. Berzsenyi-kastélyt 1905-ben
építették szecessziós stílusban. Tulajdonosa
nemrég felújíttatta. A Radó-kastélyt Szentmártoni
Radó Gyula építtette 1880 körül eklektikus
stílusban. A kétszintes épület két szélén
timpanonok, középső részén felül erkély, alul
üvegezett előtér volt korábban. A II. világháború
utáni átépítés ezeket eltüntette. A teraszt és az
üvegezett részeket beépítették, a timpanonokat
lebontották, egységes tetőt alakítottak ki, amelynek
következtében teljesen jellegtelen épület lett
belőle.
|