A Ság hegy története

A hegy keletkezéséről az öregek azt mondották, hogy a „Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették." A történet nemcsak Alsóságon, hanem a környező falvakban is ismeretes: „Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök ahol érte oket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom." A hatalmas sziklafalak egy 5 millió éves bazaltvulkán belsejébe engednek bepillantást. A kőzetek és geológiai események világában magyarázótáblák segítik az eligazodást.  A hegy belsejében feltáruló kőzetrétegek mint egy gigantikus könyv lapjai tárulnak elénk.  A központi krátertől kisebb-nagyobb távolságra több helyen megfigyelhetőek az idősebb rétegeket áttörő lávacsatornák parazitakráterei. A láva kihűlése során jellegzetes hűlési felületek, hatszöges oszlopok, gömbhéjas elválású tömbök és lemezes felületek keletkeztek.  A hegyen őskori település nyomait találták meg, amelynek római utóélete is volt. A középkorban Ságsomlyónak nevezték. A helyi monda szerint a rajta, a bányászat előtt még látható, romok, egy csak félig elkészült erősség maradványai voltak. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.
1478-ban 72 birtokos mintegy 4 holdnyi szőlőt írták itt össze. A 17. században már hegyközsége volt, amelynek 1732-ből fennmaradt szabályai (Kresznerics Ferenc sági plébános is lemásolta). A 19. században Bécs­ben a magas savtartalmú bort, állítólag, patikákban árusították. Az a legenda máig tartja magát, hogy Bismarck német kancellár is ezzel kúrálta gyomorbaját. 
Az Erdődy család tulajdonában levő hegytetőn mindig bányásztak a környékbeli építkezésekhez követ. 1910-ben nagyüzemi kitermelést kezdett a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A celldömölki állomástól szárnyvonalat építettek ki, gőzgépeket, felvonókat szereltek fel. A dolgozóknak a hegy lábánál lakótelep készült. A község és a környék 6-800 lakosának adtak évtizedeken keresztül ideiglenes vagy állandó munkát. Az 1948-ban államosított vállalat 1958-ig muködött, ez idő alatt mintegy 1.700.000 vagon követ termeltek ki.  A cég talán legjelentősebb személyisége volt Lázár Jenő, aki a vállalat vezetése mellett rengeteg időt és energiát fordított a bányászat közben előkerült bronzkori leleteknek a gyűjtésére, feldolgozására. Celldömölkön kiállítást is összeállított az anyagból, amelyet 1945 után a Nemzeti Múzeum vett át Az egykori bányászat emlékét ma is őrzik a hegyoldalban található romos épületek, valamint a kitermelt bazalt után maradt, Kráternek nevezett hatalmas mélyedés, amely nagyszerű látványt nyújt. Korábban hangversenyeket is tartottak a jó akusztikájú alsó részén.  1891-ben a platón hat helyen végzett gravitációs hatásvizsgálatot torziós ingájával báró Eötvös Loránd és két tanársegédje. Ennek emlékét őrzi az 1971-ben felállított kotömb. 1934-ben avatták fel az 1920-ban a Párizs melletti Kis Trianon­kastélyban megkötött békére emlékeztető, úgynevezett Trianoni­emlékművet, amely már messziről felhívja magára a hegyhez közeledo figyelmét.  1975-ben a hegytetőt és környékét tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1977-ben az egyik elhagyott bányaépületet felújították, és helytörténeti gyűjteménnyel berendezték a Sághegyi Múzeumot. Itt található, a bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga továbbfejlesztett változata is. Az emeleten Móritz Sándor celldömölki születésű festőművész emlékkiállítása található.