A Ság hegy
története
A hegy keletkezéséről az
öregek azt mondották, hogy a „Ság hegyet
biz az alsósági ördögök építették."
A történet nemcsak Alsóságon, hanem a környező
falvakban is ismeretes: „Egyszer Lucifer az
ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a
Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen
megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni
benne, hogy ültő helyében láthassa az egész
vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy
hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az
ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel
megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap
éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket.
Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek,
hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök ahol
érte oket a parancs kiöntötték kötényükből a követ
és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a
Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."
A hatalmas sziklafalak egy 5 millió éves bazaltvulkán
belsejébe engednek bepillantást. A kőzetek és
geológiai események világában magyarázótáblák
segítik az eligazodást. A hegy belsejében
feltáruló kőzetrétegek mint egy gigantikus könyv
lapjai tárulnak elénk. A központi krátertől
kisebb-nagyobb távolságra több helyen megfigyelhetőek
az idősebb rétegeket áttörő lávacsatornák
parazitakráterei. A láva kihűlése során jellegzetes
hűlési felületek, hatszöges oszlopok, gömbhéjas
elválású tömbök és lemezes felületek
keletkeztek. A hegyen őskori település nyomait
találták meg, amelynek római utóélete is volt. A
középkorban Ságsomlyónak nevezték. A helyi monda
szerint a rajta, a bányászat előtt még látható,
romok, egy csak félig elkészült erősség maradványai
voltak. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett
volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták
beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt
bizonygatták neki, annyira magas, hogy lehetetlen ott
építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót
aztán addig vezették körbekörbe a hegyoldalban,
amíg elfáradt, és letett tervéről.
1478-ban 72 birtokos mintegy 4 holdnyi szőlőt írták
itt össze. A 17. században már hegyközsége volt,
amelynek 1732-ből fennmaradt szabályai (Kresznerics
Ferenc sági plébános is lemásolta). A 19. században
Bécsben a magas savtartalmú bort, állítólag,
patikákban árusították. Az a legenda máig tartja
magát, hogy Bismarck német kancellár is ezzel
kúrálta gyomorbaját.
Az Erdődy család tulajdonában levő hegytetőn mindig
bányásztak a környékbeli építkezésekhez követ.
1910-ben nagyüzemi kitermelést kezdett a Sághegyi
Bazaltbánya Rt. A celldömölki állomástól
szárnyvonalat építettek ki, gőzgépeket, felvonókat
szereltek fel. A dolgozóknak a hegy lábánál
lakótelep készült. A község és a környék 6-800
lakosának adtak évtizedeken keresztül ideiglenes vagy
állandó munkát. Az 1948-ban államosított vállalat
1958-ig muködött, ez idő alatt mintegy 1.700.000 vagon
követ termeltek ki. A cég talán legjelentősebb személyisége
volt Lázár Jenő, aki a vállalat vezetése mellett
rengeteg időt és energiát fordított a bányászat
közben előkerült bronzkori leleteknek a gyűjtésére,
feldolgozására. Celldömölkön kiállítást is
összeállított az anyagból, amelyet 1945 után a
Nemzeti Múzeum vett át Az egykori bányászat emlékét
ma is őrzik a hegyoldalban található romos épületek,
valamint a kitermelt bazalt után maradt, Kráternek
nevezett hatalmas mélyedés, amely nagyszerű látványt
nyújt. Korábban hangversenyeket is tartottak a jó
akusztikájú alsó részén. 1891-ben a platón hat
helyen végzett gravitációs hatásvizsgálatot torziós
ingájával báró Eötvös Loránd és két
tanársegédje. Ennek emlékét őrzi az 1971-ben felállított
kotömb. 1934-ben avatták fel az 1920-ban a Párizs
melletti Kis Trianonkastélyban megkötött békére
emlékeztető, úgynevezett Trianoniemlékművet, amely
már messziről felhívja magára a hegyhez közeledo
figyelmét. 1975-ben a hegytetőt és környékét
tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1977-ben az
egyik elhagyott bányaépületet felújították, és
helytörténeti gyűjteménnyel berendezték a Sághegyi
Múzeumot. Itt található, a bronzkori emlékeken és a
bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga
továbbfejlesztett változata is. Az emeleten Móritz
Sándor celldömölki születésű festőművész
emlékkiállítása található.
|